Egy darabban hazaértem Csikoszokni barátnőmtől. Nagyon jó volt az a pár nap, amit náluk töltöttem. Nyaralás így kipipálva erre a nyárra és élményekkel gazdagodtam.
Az utazás viszont nem volt felhőtlen. Mikor elindultam a vonatok sokat késtek és még a légkondi is meghalt rajtuk, így alig éltem, mikor végre megérkeztem. De ez nem rajtam múlott, ellentétben a hazaúttal. GYŰLÖLÖM AZ EMBEREKET! Eddig sem kedveltem őket, de mostantól egyenesen utálni fogom. Tisztelet a kivételnek... amiből sajnos kevés van. Az embernek van ugyanis a legundorítóbb természete. Gátlástalanul beletapos mások lelkébe a saját önző és aljas érdeke miatt. Képmutató és kihasználja mások kedvességét. Szokták mondani, az állatok kiszámíthatatlanok. Hát szerintem ez egyáltalán nem igaz. Egy kutyától, macskától, elefánttól, kígyótól, sőt még egy cápától is tudom mire számíthatok. Egyértelmű jeleket küld és nem bújik mézes-mázos álarc mögé. Az ember viszont hátba támadja a másikat és ez az egyetlen faj, ami rezzenéstelenül pusztítja el fajtársát. Amikor pedig szembesülök az emberiség valódi természetével, szégyellem, hogy én is egy vagyok közülük. De igyekszem mindent megtenni, hogy ne süllyedjek olyan mélyre, mint egyesek.
Életem egyik legnagyobb csalódása és rossz élménye ütötte ki nálam ennyire a biztosítékot, mivel magamnak köszönhettem. Én voltam az ostoba, hogy hagytam magam átverni, pedig a vészcsengőm csilingelt, mégsem hallgattam rá... De megjegyeztem a leckét és soha többé nem fog előfordulni ilyesmi.
Most, hogy ezt kiadtam magamból értelmesebb dologról fogok írni, méghozzá egy könyvről.
Rövid ismertető:
"Sokan kérdezték már tőlem, hogy van-e olyan dolog, amit jósnőként elhallgatok előlük, amit úgy érzek, hogy nem szabad elmondanom? Nincsen semmi, amit ne mondhatnék el. Mégis, az évek alatt, a munkám során oly sok minden kimondatlanul maradt. Hosszú éveken át gyűjtöttem, s hordoztam magamban a ki nem mondott szavakat, gondolatokat. Ezek öltenek most alakot, ebben a könyvben. Naplószerűen jegyeztem le történeteket, s azok tükrében mutatok rá, a bennük rejlő mélyebb felismernivalókra, tanulságokra, spirituális törvényszerűségekre, fejlődési lehetőségekre. Kérem, fogadják tiszta szívvel, s nyitott elmével! Hisz eljött az idő, amikor a titkokat, amiket eddig nem mondtam el senkinek, most elmondom Önöknek!" Az olvasó egy igen értékes kötetet tart a kezében, mely segíthet számára feltárni az eddig rejtve maradt sorsbeli, spirituális és kozmikus kérdésekre a választ. Hatékony eszköz ez a kis könyv, kulcs saját szívünkhöz, és annak boldogságához, iránytű a lélek világához.
Ezt a kötetet még karácsonykor vettem anyukámnak. Szereti a spirituális dolgokat. Meg akarta tanulni a tarot-kártyavetést és kettőnk közül ő hisz jobban a természetfelettiben. Igaz, elég gyakran lehurrogom ezért, mivel a racionális gondolkodás szerves része a természetemnek, mégis megfogott ez a könyv. Érdekesnek találtam, így miután anyukám kiolvasta, én is belekezdtem.
Többnyire regényeket olvasok, így kicsit bele kellett rázódnom ebbe a stílusba és jobban oda kellett figyelnem, hogy megértsem, mit is szeretne közölni velem az írónő.
Maga a könyv elég picike, keményfedelű, aranyos darab. Tökéletesen elfért a laptopom mellett, vagy a kisebb táskámban, így a vonaton olvasgattam. Persze ehhez hangulat és kellő agyi frissesség kellett, így nem haladtam vele túl gyorsan. Aztán miután itthon maradtam és nem kellett sokat utaznom, félretettem. Úgy egy hete pedig újra elővettem és egy nap alatt befejeztem az elmaradt fejezeteket.
Elgondolkodtató volt. Bár nem hiszek a jóslásban, mégis úgy érzem, szívesen elbeszélgetnék az írónővel. Talán tudna nekem is némi segítséget nyújtani, vagy inkább térképet a sorsról és életem útjairól, amik falusi földutak nagy bukkanókkal. Viszont tartok tőle, hogy csalódást okozna. Bizalmam ugyanis a fentebbi kirohanásomból jól láthatóan megrendült embertársaimban.
A könyvet viszont ajánlom mindenkinek, aki spirituálisan érzékenyebb, szeret eltöprengeni a dolgokon és nem riad vissza egy kis vallási felhangtól sem. A jósnő ugyanis hívő, így a spiritualitást is kissé vallásosan közelíti meg.
Helyzetjelentés:
Kicsit leszívta energiáimat a nyaralás, így lusta vagyok és nem haladok az írással. Pedig mielőtt elmentem a megkezdett novellám folytatásának is nekiláttam. Pár nap pihenő, aztán összeszedem magam. Olvasok, mint mindig, most épp Coelho-t. És kezdek megtelni izgatott várakozásokkal. Várom már a szeptembert és hogy visszamenjek az egyetemre, bár cseppet tartok is tőle...
Megint antiszociálisnak érzem magam. Igazából, amint hazaérek, azzá válok. ez van, ha az ember lányának legközelebbi barátai pár száz kilométer távolságban vannak. Rajzolni is szeretnék, mivel az megnyugtat és van egy befejezetlen karkötőm is. Na, meg ha bevásároltam ezüstözött karikákból és kampókból nekilátok a fülbevaló készítésnek is. És megint festegethetek porcelánt, ám ezúttal köcsögök helyett tálakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése